Gelénes felől közeledve Vámosatyához, a községhez közel, az úttól balra találjuk a vár maradványait. A közúttól körülbelül 30 perc alatt juthatunk gyalog a várhoz részben szántón keresztül. Az akácosban jól kivehető a külső vizesárok, a 3-5 méter széles földsánc és a belső szárazárok közepén a kőtörmelékével befedett és ezzel az utókornak megóvott, terméskőből épült vár.
A belsejében szabályos négyzet alapterületű kőből épített körülbelül kb 40x40 méteres erődítmény állt a XIII-XV. században. A négy oldalán látható lőrésekből védett építmény inkább lakóvárként, várkastélyként szolgálhatta középkori, gyakran változó tulajdonosait. Kis alapterülete miatt feltehetően többszintes volt, legalább két emeletes. A külső várfal 1-2 méter széles habarcsba öntött kőből van, a belsőben 0,5-1 méter vastagságú falak osztották több részre az alapterületet.
A várba felvonóhídon keresztül lehetett bejutni. Az északkeleti oldalon a feltárás során külön személybejáró került elő és a főbejáratnál a falakban négyszögletes szellőző és világító csatornák maradványai láthatók. A természetes fény és levegő bejutása így volt biztosítva az alsóbb szintekre. A vár bejáratával szembeni falban szabályos kút formájú gabonával teli tárolót tártak fel az 1960-as években. A délnyugati fal közepén kormos kémény maradványai láthatók.
A XX. század elejére sajnos a várat a gaz, lom belepte. A belső vár a talajszinttel vált egyenlővé. A várat körülvevő belső árok, sánc és körülbelül 3-5 méter mély vizesárok óvták meg a mezőgazdasági műveléstől e fontos műemléket. A hazai beregi síkságon más kővárnak nyomát sem találni.
A vár környékének megtisztítása, kirándulóhellyé alakítása megkezdődött.