Tájház és látványtár

Községünk nevében a vámos előtag a középkori vámszedés jogára utal, míg az atya utótag a falu első tulajdonosainak nevéből eredhet. Az Árpádházi királyaink korában élt Gut-Keled nemzetség Atya családjának tulajdona volt területünk. Ebből a korból származik, a mára református, templomunk, melynek megtekintését ajánljuk figyelmükbe. A vámszedésnek, az elesett ősöknek és a hősi múltnak a feltételezett helyén emlékparkot építettünk. Kérem a tájház és a túloldali látványtár után tekintsék meg emlékparkunkat a templom felé haladva, majd a Gelénes felé vezető útról letérve látogassanak el a Büdyek várának, vadászkastélyának? romjaihoz. Ez a tájház ahol, most járnak a falusi életnek és a Büdy várnak, történelmünk dicső és kevésbé dicsőséges korszakainak a látnivalóit mutatja be szerény lehetőségeinknek megfelelően. 2005-ben az önkormányzat megvásárolta a portát, dr Berényi László elképzeléseinek megfelelően és a helybeliek szorgos munkával kerítést fontak, felújították az épületeket Szász József polgármester vezetésével. Berendeztük a tájházat 1950-es évekből származó bútorokkal, használati tárgyakkal. Később a lakásba a vám, rendvédelmi és hadtörténeti kiállítás került, melléképületbe és más lakásokba kerültek a tárgyi emlékek.

Ma a tájházban a vendégeket nyitott kapu, vámőrház és vámsorompó várja. A diófa árnyékában megpihenhetnek a látogatók a történelmi séta előtt. A vámot, mint belépődíjat a nyári konyhából kialakított helytörténeti szobában lehet megfizetni. Büdy tallér helyben saját éremveréssel alakítható ki. A legenda szerinti kincses láda mára kiürült változata várja az adományokat, a feltöltést a vitézek zsoldjára. A bejárat két oldalán láthatjuk Büdy Mihály és fia, ispánok festett képét. Ők építtették a falu határában 1500 körül a várat.

A sorompó előtt

Az út túloldalán található a Látványtár. További részletek a képtárban és az alábbi linken.

A "fekete láda" legendáját itt is elolvashatja!