A Büdy-vár története

A Büdy család váráról egy 1557-es oklevél tett említést, miszerint azt Büdy Mihály ispán elhagyta, és azt Izabella királyné részére Balassi Menyhért Hagymási Kristóffal együtt elfoglalta. A várat a Büdyek 1563-ban visszakapták, ám 1564-ben, amikor Báthory István ostrom alá fogta, a szabad elvonulásért átadták neki. Báthory a várat leromboltatta. 1567-ben a tatárok feldúlták a falut, a lakosokat elhurcolták.

A falu azonban rövidesen ismét jelentős hellyé vált, hiszen 1658-ban és 1710-ben is tartottak itt megyegyűlést. Csanády Sándor itteni birtokos 1874. december 9-én egy 710 ölnyi belső atyai telket és Hetényben 6 hold földet íratott „Kossuth Lajos turini lakos” nevére, hogy az választó és választható legyen. Kossuth ezekről 1879-ben, a honosítási törvény szentesítése után lemondott.

Vázlatrajz a várról

A XVI. században építtethette Büdy Mihály beregi főispán. Kőből épült a leírások szerint négy saroktornyos, négyzetes alaprajzú erősség. A harcok, támadások eredményeként a belső vár emeleti része a talajszinttel vált egyenlővé. Sajnos a várromot a gaz, lom belepte. A várat körülvevő belső szárazárok 40x40 méteres háromszintes kőből, téglából készült építményt véd. A 100x100 méteres 3-5 méter széles földsánc és külső oldalán a kb 3-5 méter mély vizesárok nyomai maradtak meg és óvták meg a mezőgazdasági műveléstől e fontos műemléket. A környéken, a hazai beregi síkságon más kővárnak nyomát sem találni.
A tatárok és a törökök támadásai ellen biztosított menedéket a Csaronda és Mirc patakok vizével táplált vizesárokkal körülvett erődítmény. A XVII. század elején kihaltak a Büdyek, majd több kisbirtokos kezén ment keresztül a vár, míg elhagyatva pusztulásnak indult.

Lakók és fegyverek - makett

Gelénes felől közeledve Vámosatyához, a községhez közel, az úttól balra találjuk egy akácos közepén a vár maradványait. A közúttól kb. 15 perc alatt juthatunk gyalog a várhoz a szántón keresztül. Száraz időben személygépkocsival is látogatható. A vendégek fogadására parkoló, padok, esővédők épültek. Jól kivehető körben a külső vizesárok, a belső szárazárokban épített fahídon át közelíthetők meg a csekély falmaradványok. A feltáráshoz ásott szoba részletek, kút, kémény, boltívek melyek az alsó szint létezését igazolják. A leomlott, lerombolt falmaradványok jótékonyan betakarják, őrzik az utókornak a még ismeretlen emlékeket. A Bockerek tanösvény kiinduló pontja vagy végállomása. A Naturpark szervezésében állomáshely és kilátó épült a területen.

XXI. századi Csipkerózsika?

Többszáz éves álmából ébredezik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisközség, Vámosatya és határában a Büdy-vár. A középkorban épült és a mai napra majdnem földig rombolódott vár sorsa egy 2005. év őszi találkozás óta folyamatosan javul. Éledezik a vár.
Az önkormányzat tucatnyi közmunkással még 2005 ősszén elvégeztette a bozótirtást. A kivágott akácfákból a parkosított területen padok, asztalok, esővédő készült.
2006 május-júniusban az építészeti átvilágítás, felmérés után megkezdődött a régészeti feltárás. Reményeink szerint évek múlva gyakran látogatott idegenforgalmi látványosság lesz a vár és a község.
A feltárt régészeti kincseket helyben kialakítandó múzeumban, a falusi élet értékei között mutatjuk be. A Gémes tanösvény egyik állomáshelye. Várjuk az érdeklődőket, támogatókat, látogatókat.

Vár makett

A fakockákból épített makett a sószállítás útvonalán épült eredeti fantáziámban megjelent másolata. Funkciója a lakótoronyból eredően a tulajdonosnak vagy a vár védőinek lakhatás biztosítása és a só átmeneti tárolása is lehetett. Ezért készült a sótorony, amelybe emelőcsigával lehetett felemelni és berakni az átmenetileg tárolt árut.